Egy pár szó titkos magamról :-)

Miki vagyok... Már 40 éves... Bár az életet még mindig gyerek fejjel figyelem, és néha nagyon rácsodálkozom. Az életem hegymászás, de a kilátás csodálatos! :-) Az a fajta ember volnék és maradok, aki nem felejtette el a hitét a jóban! És talán soha nem is fogja.. Ha ide tévedtetek, az írásaimhoz, akkor talán ti hasonlóan gondolkodtok, ezért kitárom felétek gondolataimat,és néha még a pillanatnyi érzéseimet is. Olvassátok, és ha úgy gondoljátok, akkor véleményezzétek, abból én is épülhetek... tovább. :-))

Nem adom fel!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLETEM!!!! És még most is ÉLEK! !!Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ!!!! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon".

Utolsó kommentek

2009. szept. 05. Egy új barát? Nehéz időkben...

2009.09.23. 09:33 | Nem adom fel! | Szólj hozzá!

2009. szept. 05.

Ígérgetek összevissza, hogy ekkor írok, meg azt íróm, hogy... és ember tervez, isten... tudjuk mindannyian! :-) Egy biztos, hogy a megiígért témákról mindenképpen beszélek, ...majd!

Történt ugyanis azon az ominózus "fekete napon", hogy megszüntették a munkakörömet, mondván túl sokba kerülök nekik... ami valahol igaz is, de hogy ők ennek az ellentételezését nem kérték...??? Mit is értek ezen? Azt, hogy felvettek egy olyan szakembert (engem), akinek 20 éves tapasztalata, és ehhez kötődő fontos kapcsolatai vannak, de az elmúlt egy évben nem tartottak erre igényt. Kuli munkát adtak nekem, amit egy aszisztens is sokkal kevesebbért elvégzett volna, közben a szakmai dolgok teljesen háttérbe kerültek. Így aztán a cég most nagy szarban van... és nem tudják több embernek sem a fizetését kitermelni, többek között az enyémet sem...

...huhhh, a menyasszonyom kb. két hónapja ment el megvalósítani magát, mondom sebaj, belevetem magamat a melóba, aztán már az sincs..., és hogy mim van? Törlesztő részletem, albérletem, egy életem amit fenn kell tartani... Így ez most nem látszik tragikusnak, talán, kívülről, ... Én csak azt tudom, hogy kirántott az élet alólam mindent, amit a magaménak, amit az életemnek gondoltam... Szar a helyzet, de innen legalább van hova mászni... ismét! Korábban is megbírkoztam az ilyen feladatokkal, most is megfogok!!! Csak hát nem olyan könnyűűű... :-((

...és ami fontos, hogy ilyenkor jönnek elő az igazi barátok, az igazi "emberek"! És most asszem megint egy újabb ilyen manust sodort mellém az élet, mert ugyen nem csak elvesz hanem ad is... mármint az élet.

Számomra ez korábban is nagyon fontos volt, és most is az. Ezt bizonyítja ez a blog is, hogy ezt elindítottam. Azzal tudom magamat védeni, vagy inkább erősíteni, ha ilyen emberek vesznek körbe, ha ilyen emberek a barátaim.

Szóval írni akartam már több este is, de valami program mindig közbe jött. A best frends-re (DAP), számítottam. Tudtam, hogy ő keresni fog, és figyel rám, mert tudja, hogy most éppen meg vagyok viselve :-)! De jött ez a másik ember is, akire annyira nem számítottam. Ismertem őt már korábban is, hiszen együtt dolgoztunk, és ismertem az értékeit is: Csak hát az élet őt is megviselte már egy párszor, és ezért emelt maga köré egy falat, amit nem mindenkinek lehet be venni, vagy inkább úgy modom, hogy nem enged be bárkit a falak mögé, az ő saját körén belülre. Azt akarom mondani róla, hogy Ő nagyon jó ember, de ezt nem mindenkinek mutatja meg, nem mindekinek nyitja ki a lelke belső dolgait. Na most... én nagyon büszke vagyok arra, hogy ő amint látta azt, hogy én milyen helyzetben vagyok, azonnal hívott tetefonon és mondta, hogy menjek el hozzájuk beszélgetni meg ilyenek. Én elmentem, és nagyon jól éreztem magamat, mert nagyon jó volt a társaság, mert elmondhattam egy olyan embernek a bánataimat, aki tudta miről beszélek! És ami még nagyon fontos, hogy ezzel és ekkor ő is elkezdte a saját világát is megmutatni nekem.

Na így kezdődnek az igaz barátságok igaz  emberekkel!!! :-)) Köszi tudod ki! :-))

 

--------

Egy nagyon kifejező dalszöveg még így ebéd elött, aztán talán délután vagy este is írogatok, törlesztem az egyik megígért témát... :-)) Hahaaa... már várom, (és most összedörzsöltem a tenyerem... közben persze nem írtam, mert a kettő együtt nem megy! :-))

NINCS MÁS:

Nincs más
Csak az óra hangja, a nehezen induló nap
Nincs más
Mint az első gondolat a behunyt pillák alatt
Nincs más
Oly mindegy, hol vagy, mennyi vagy
A neved, a számlád mennyit ér
És hová is születtél

Nincs más
Csak egy csésze kávé, s egy kinőtt város, mely vár
Nincs más
Csak egy part a képen, s hogy utazni kéne már
Nincs más, csak az a néhány vágyódás
A kételyek, a lassú áradás
Hogy elúszik az, ami más

Ugye, volt már úgy veled
Hogy a térkép elveszett
Ugye, volt már úgy veled
Hogy nagyon fájt a hegymenet
S egy régi dal helyre tett

Nincs más
Csak a Karácsony este, és aztán a száraz fenyők
Nincs más
Csak a könyv a polcon, s a remény, hogy lesz rá időd
Nincs más
Csak amit másképp gondoltál
Egy ügyetlen mondat a búcsúnál
Mi folyton visszajár

Ugye volt már úgy veled
Hogy a térkép elveszett
Ugye volt már úgy veled
Hogy nagyon fájt a hegymenet
S egy régi dal helyre tett

 

jahhh... :-) és :-(

 

A bejegyzés trackback címe:

https://angyalokesemberek.blog.hu/api/trackback/id/tr721401229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása