Szóval a kapcsolataink családja. Miért fontos? Mert a párunk mibenléte tőlük is függ. Mert ők nevelték fel, mert a tesvérekkel nött fel, mert karácsonykor és minden x-edik hétvégén találkozol velük, mert amilyenek ők... egy kicsit olyan a párod is!
Sok helyen, ahol példáúl tipikus az "anyós/meny" viszony, ott azt mondják, hogy nem a rokonoknak kell megfelelni, ami alapjában igaz is, de még sem! Azért mert belőlük, velük lett az ember olyan, amilyen... és azért, mert ha nekik is szimpatikus vagy valószinüleg a párodnak is meg fog felelni az, ami magad vagy. És itt most sokat gondolok az értékrendekre!
Amikor írom ezeket a sorokat, a legutóbbi két komoly kapcsolatom veszem alapul. Nem könnyű a helyzetem, amikor arról beszélek, hogy egy új, egy másik családba kell beilleszkednem, mert azzal ami vagyok, vagy inkább ami lettem az egy csomó dolgot hoz utánam, velem. Elváltam, és van egy nagy és okos lányom. Ráadásul azt a "válás típust" választottam, amikor csak a ... gatyáit hozza magával az ember. Szóval olyan igazi életújrakezdó volnék, egy kis ma annyira divatos diabetes betegséggel spékelve. Nem feltétlen az a lányos apák és anyák álma, és ez egy igazi hendikepp :-(.
Büszke vagyok arra, hogy ennek ellenére befogadtak, és elfogadták, hogy szeretem a lányukat. Legalábbis én ezt hiszem! :-) Így is volt... hizen megkaptam a magam visszajelzéseit! És akkor azt gondolom, hogy most van itt a helye, hogy kimondjam! Én is szerettem mindegyik családba tartozni, mert nagyon rendben voltak, jó volt közöttük lenni!
Jó volt beszélgetni, vitatkozni és politizálni lendülettel, persze inteligensen! Megbeszélni, hogy a többi családtaggal mi a helyzet, hogyan lehet nekik segíteni. Jó volt együtt karácsonyozni, névnapozni, szülinapozni... (kanasztázni, honfoglalózni, és még sorolhatnám a rengeteg dolgot) ééés nagyon rossz volt őket elveszíteni, most is és mindig fáj... :(( Mindez miért? Mert ők is azt képviselték, mint amit a szeretted! Én úgy gondolom, hogy számomra a választásomat mindig igazolták a rokonok... Lehet hogy csak szerencsés vagyok? Nem hiszem! Hidjétek el, a család nagyon fontos!!!
Majdnem elfelejtettem... butaságot beszélek, csak nekem a legnehezebb őket volt elveszíteni, és ez... Hmmm... A gyerekek, a párod, vagy párom, vagy exek, unoka hugai,... A gyerekek őszintén szeretnek... és ezt ki is mutatják feléd! Szerintem fantasztikus emberek lesznek amikor felnőnek, mert nagyon jó helyre születtek... Nagyon sok szerencsét kívánok neki az élethez!
Ne vagyok ma annyira összeszedett, bocsánat ezért... abba is hagyom... pihennem kell! :-)
Néha kifáraszt az a fránya hegymászás... De ez természetes, ugye? :-)
Utolsó kommentek