Miki vagyok...
Már 40 éves... Bár az életet még mindig gyerek fejjel figyelem, és néha nagyon rácsodálkozom.
Az életem hegymászás, de a kilátás csodálatos! :-)
Az a fajta ember volnék és maradok, aki nem felejtette el a hitét a jóban!
És talán soha nem is fogja..
Ha ide tévedtetek, az írásaimhoz, akkor talán ti hasonlóan gondolkodtok, ezért kitárom felétek gondolataimat,és néha még a pillanatnyi érzéseimet is.
Olvassátok, és ha úgy gondoljátok, akkor véleményezzétek, abból én is épülhetek... tovább. :-))
Nem adom fel!
"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLETEM!!!! És még most is ÉLEK! !!Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ!!!! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon".
zuzmó:
Friderika gyönyörűen énekel! Kár, hogy elvonult a világi zenéléstől :((, ezzel a hanggal még nagy... (2010.06.03. 13:24)2010. júni. 02. Mit találtam.. ?
zuzmó:
Látod-látod, nagy szellemek ha találkoznak...:))
Csak pár napja találtam rá a blogodra, még nem ol... (2010.06.03. 13:12)2010. máj. 29. Múlt és jelen.
Nem adom fel!:
@zuzmó: Hmmm... hát olvasod? : ))
Nagy-nagy változások? Mindig történik valami... ez igaz az elmúl... (2010.06.02. 20:43)2010. máj. 29. Múlt és jelen.
Ezt csak azért mondom, mert már vagy tíz soron túl voltam az előbb, és rájöttem, hogy amit most szeretnék leírni az ekkora körből nem fog kijönni!
Inkább belevágok a közepébe…
Sok, nagyon sok, eddig számomra teljesen idegen emberrel találkoztam az elmúlt és nem túl távoli időszakban. Beszélgettem velük, ahogyan azt már korábban is említettem, nem keveset, és amikor ezek az újdonsült barátaim az EGOmat etetgetik, akkor az, nagyon jól esik!
Angyalnak, igazi EMBERnek, és kisem merem mondani, hogy minek aposztrofálnak.
Ez jól esik! Sőt! Nagyon jól esik, pedig semmit nem teszek a dicsérő szavakért, csak meghallgatom őket, majd elmondom a saját gondolataimat, véleményemet… Azt kérdezik tőlem az egyik ilyen beszélgetés alkalmával (45 éves, jóvágású, sikeres úriember!), hogy jól látom a szemedet? Te is tudsz könnyezni?
Hát elég lenne ennyi, ahhoz hogy mondjuk angyal legyek???
Most jön egy meredek váltás!
Ma kaptam egy „vádat”… egy olyan embertől, aki nagyon fontos „volt” a számomra!
A „vádnak” vannak valóság alapjai!
MIÉRT KÖVETÜNK EL OLYAN DOLGOKAT, AMIKET MAGUNK SEM FOGADUNK EL??? MIÉRT???
MIÉRT CSAK AKKOR FÁJ NAGYON, AMIT TETTÉL, AMIKOR MÁR MEGTETTED???
MIÉRT NEM TUDSZ ELÖTTE MEGÁLLNI??? MIÉRT KELL A FELELŐTLEN VISELKEDÉSEDDEL MINDENT, MÉG A CSÍRÁJÁBAN TÖNKRE TENNED??? MIÉRT?
MIÉRT BÁNTOD AZT, AKIT MINDENNÉL, MÉG ÖNZŐ MAGADNÁL IS JOBBAN SZERETSZ??? MIÉRT?
Meg lehet ezt bánni valamikor is? Meg lehet ezt bocsájtani neked, vagy saját magadnak ezt valamikor is?
Nem hiszem!
Ezzel a tudattal a későbbiekben tovább kell élned! És nem is akarom ezt a „tanulságot” sohasem elfelejteni! Az, hogy ez többet nem fordul elő, az már régen nem elég! Nem elég a megbánás, nem elég a tanulás, és nincs megbocsájtás, mert nem lehet. Még akkor sem, ha az, amit tettél nincs a későbbiekben kihatással a bántott személy életére…
Uraim és Hölgyeim! Ezek a tettek és bántások, nem feltétlen tettlegességet jelentenek! Szavainkkal is összetörhetünk úgy egy másik embert, hogy … !!!
Én ezen a fórumon is szeretném jelezni mindenki felé, akinek bármilyen úton-módon ártottam, hogy ezekkel a dolgokkal teljes mértékben-tisztában vagyok, és amíg élek, addig tisztában is leszek! Tudom, hogy nincs megbocsájtás, és nem lehet nem megtörténté tenni! Bár talán ez az utóbbi lehetne a két ember közötti sérelem egyetlen feloldozása!
NAGYON SAJNÁLOM!!!
Ááááhhh…
Tisztelt újdonsült barátaim! Semmivel nem vagyok több bárkinél! Hogy a jó barátomat idézzem, aki egyébként ezt a szóhasználatot éppen arra akarta használni, hogy higgyek magamban… Nem vagyok isten, sem angyal, sem semmi, és senki!!!
Szabikám, Te is csak ezt kérdezgetted tőlem… - Ki vagy TE???
Hiszen ezt keresem én is! És szerintem csak addig fogom a választ keresni, amíg ezt az életet élem! Nem tovább! : (
Egyetlen egy szeretnék lenni! EMBER! Jó, vidám, boldog, és olyan, aki soha többet nem hibázik
ekkorákat és ilyet!!!
Mennyire szeretném ezt az életet újra kezdeni! Neki futni, és csak kisebb hibákkal végigélni!
Erre a bejegyzésre mindig szeretnék emlékezni!!!
Sokat gondolkodtam, hogy ehhez a bejegyzéshez illik e egyáltalán video? Aztán eszembe jutott, hogy megint van egy szám, amit 3 napja folyamatosan hallgatok. Azt a részt, amit ide gondolok, azt a szövegben most sárgával kiemletem... Talán így érthető!?
Íme:
Hatvan út állt előttem, Hatvan erdőn átvergődtem, Hatvan könnycsepp szememben, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvan lövés szívemben, Hatvanszor öltek engem, Hatvan mankó kezemben, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvan orvos csapolta vérem, Hatvan ajtó zárva előttem, Hatvan bábut leütöttem, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvan kupát egy este megittam, Hatvan senki gyűlölt nyíltan, Hatvan dal még itt a fejemben, Húztak vissza, de előre mentem.
Hendrixnek hatvanszor megköszöntem, Az úton min járok, Ő jár előttem, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás.
Hatvan bíró előtt álltam, Hatvan bűnöm kitaláltam, Hatvanszor két lábam érzem, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvanszor karmolt az ágy, Hatvan karóval szúrt a vágy, Hívtak a gyávák, nem engedtem, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvan kereszt vállamon, Hatvan ránc arcomon, Hatvan súgó áll mellettem, Húztak vissza, de előre mentem.
Hatvan újságban elmeszeltek, Hatvan helyen rúgtak engem, Ha nem volt pénzem, nem ettem, Húztak vissza, de előre mentem.
Hendrixnek hatvanszor megköszöntem, Az úton min járok, Ő jár előttem, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás.
Hendrixnek hatvanszor megköszöntem, Az úton min járok, Ő jár előttem, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás, Hatvan út, hatvan csapás, Hatvan év nagy kirándulás.
Utolsó kommentek