Annyira nem akartam 24.-én írni… és annyira nem akartam olyan igazi karácsonyos témát!
Mert annyira nem vágytam erre a mostanira.
Aztán megvilágosodtam! : )
Hiszen ez a szeretet ünnepe, hiszen annyi szeretet vesz körbe mindannyinkat, hiszen ez a blogom alapja!!!
Szóval… tegnap reggel… nem kicsit fáradtan ismét csak a Kisherceg került a kezembe, és addig nem is tudtam letenni, amíg a végére nem értem.
Döbbenet…
Így most is felhasználom ezt a segítséget ehhez a bejegyzéshez! Hahaaa…!
- „ Te nem vagy idevalósi – mondta a Róka. – Mit keresel?
- Az EMBEREKET keresem – mondta a Kisherceg. – Mit jelent az, hogy megszelídíteni?
- Az embereknek – mondta a Róka – puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom nagyon kellemetlen! Azonfelül tyúkokat is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem – mondta a Kisherceg. – Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy megszelídíteni??
- Olyasvalami, amit nagyon is elfelejtettek- mondta a Róka. – AZT JELENTI: KAPCSOLATOKAT TEREMTENI!
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony – mondta a Róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy olyan kisfiú, mint a többi száz meg százezer. És nincs szükségem rád. Ahogyan neked sincs rám. Számodra én is csak ugyanolyan Róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, akkor szükségük lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a számodra…
- Kezdem érteni – mondta a Kisherceg – Van egy virág… az, azt hiszem, megszelídített engem…”
Asszem, ez a szerelem! Mostantól nem szerelmes leszek, hanem szelídíteni fogok! : ) Persze, annak minden FELELŐSSÉGÉVEL, és súlyával együtt! Aztán az is lehet, hogy már korábban is ezt tettem, csak a végső siker várat még magára! ? : ))
Folyt. köv. Figyeljetek!
„- Ha megszelídítesz, megfényesedne tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különbözne. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.”
Ismeritek ezt az érzést? Ha nem, akkor még soha nem voltatok szerelmesek, soha nem szerettetek senkit tiszta szívvel, így nem ismerhetitek a szelídítés fogalmát sem!
Ha igen, akkor ismerhetitek az élet legszebb pillanatait!
„- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta Róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, SZELÍDÍTS MEG ENGEM!”
- Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a Kisherceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a Róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértés forrása. De minden nap egy kicsit közelebb ülhetsz…”
Mindent meg kell tanulnunk ebben az életben. Szépen és sorban, mert megvan minden normális dolognak a maga menete. Egy másik könyvben éppen azt olvasom, hogy mi a menete egy normális párkapcsolat felépítésének. Nagyon fontosak ezek a lépések, és az is, hogy amikor az egyik végére értél, csak akkor lépek tovább!
Ha ezeket én is megtanulom, akkor talán képes leszek egy hosszú távú és működőképes szerelemre! : )
…most egy kis pihi, hiszen mégiscsak karácsony van, és folytatom!
2009. december 25. Karácsony… és a tiszta szeretet!
Azt hiszem, hogy most egy kicsit visszatérek a fő témához, mert egy picit elkanyarodtam… vagy mégsem? Hiszen a karácsony a szeretetről szól, és a szerelem éppen a szeretet egyik felfokozódott formája! A szeretet ugyebár folyamatosan itt van az életünkben, és talán éppen ezért nem is vesszük észre… nem vesszük észre, hogy mindennap körbevesz és átölel. Talán éppen ezért jöttek létre az olyan ünnepek is, mint a Karácsony! Azért, hogy tudatosítsuk, hogy nem csak szerelem létezik, amit ugye nem nehéz észrevenni! : ))
Több ismerősöm is jelezte, hogy most nagyon nem várják a mostani szeretet ünnepét, mert ilyen vagy olyan bánat érte őket. Ez a szomorúság az esetek többségében egy másik emberhez kötődik, aki bármilyen okból, de nem lehet velük, velünk. És az irányukba többet érzünk, mint a többi szeretett iránt.
Csak annyit szeretnék nekik, és természetesen magamnak is mondani, hogy létezik a szeretetnek egy másik formája is, és az általában tartósabb és erősebb, mint a szerelem. Az esetek többségében addig tart, amíg az életünk, hiszen olyan emberekhez köt, akik mindig és minden helyzetben mellettünk velünk vannak!
Hát szóljon a mostani és majd a többi Karácsony is erről a szeretetről! Ne felejtsük el, azokat az embereket, akiknek köszönhetjük azt, amivé lettünk! Tiszta gondolatainkkal ünnepeljük meg az élet ilyenforma jutalmát, hogy nekünk ez is megadatott! : )
Adjuk meg a módját ennek a szép és emberi szertartásnak…
„- Mi az, hogy szertartás? – kérdezte a Kisherceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a Róka. – Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm”
Szóval higgyétek el, hogy a mostani ünnepünk, és a hozzátartozó szertartás az év legszebb ünnepe!
De ne csak ez a pár nap szóljon a tiszta szeretetről, hanem mindig jusson eszünkbe, az év mindennapján. Leginkább olyankor, amikor egyedül vagyunk, magányosnak érezzük magunkat… vagy olyankor, amikor azt hisszük, hogy csak a lángoló szerelem az igazi!
Persze annak is kell lennie, hogyne kellene!!! De mind e mellett azzal is tisztában kell lennünk, hogy az egyszer átalakul egy sokkal teljesebb és tartósabb dologgá, SZERETETTÉ!
És még valami! Talán a legfontosabb:
„ A rózsák feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy Ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert Ő az, akit öntözgettem. Mert Ő az akire burát tettem, Mert Ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert Őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert Ő az én rózsám!
Azzal visszament a Rókához.
- Isten veled – mondta.
- Isten veled – mondta a Róka. – Tessék, itt a titkom.
Nagyon egyszerű: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a Kisherceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél… az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… - ismételte a Kisherceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a Róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél! Felelős vagy a rózsádért…
- Felelős vagyok a rózsámért – ismételte a Kisherceg, hogy jól az emlékezetébe vésse!
Utolsó kommentek