Barátok!
Ennek a szónak számomra komoly jelentése van. Komoly, mert akiket így szólítok vagy nevezek, azok bekerülnek egy kör belselyébe, amely kör közepén az én személyem áll. Ezzel úgy gondolom, hogy mindenki, de lagalábbis nagyon sokan vannak így. Amiben különbözünk, az az, hogy ez a kör mekkora. Van akinek egészen nagy, ami azt jelenti, hogy sok-sok ember belefér. Mindenféle gondolkodású és ÉRTÉKRENDŰ. Akik jól ismernek, és ismerik az én értékrendjeimet, azok jól tudják, hogy az én köröm mennyire szűk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a létszám korlátozott, hanem azt, hogy akik ide tartoznak, azoknak hasonló a gondolkodásuk, és természetesen az értékrendjük is. És ez a legfontosabb.
Ez a kör sohasem zárul be, vagyis nem tudhatom azt, hogy mikor és ki kerül bele. Egyszerre csak ott van, mert látom, hogy mit tesz, és hogyan él, gondolkodik, stb. Most már tudom azt is, hogy innen ki is lehet kerülni! De ezért is nagyon meg kell küzdenie a "jelöltnek", valami nagyon olyant kell tennie ami nekem ártó vagy nem fér bele az ért.rendebe. Halkan kell megjegyeznem, hogy eddigi életem során csak egy embernek sikerült ide eljutnia... Félreértések elkerülése végett mondom, hogy a rokonok, legyen az akár választott! nem kerülnek bele ebbe a körbe automatikusan. Nekik ugyanúgy meg kell mutatniuk, hogy mit tesznek azért, hogy beléphessenek kis csapatom többi tagja mellé! :-) Persze egy kis előnyt azért élveznek! Én is csak emberből vóónék! ;-)
De az igazi barátokról majd később, és bővebben fogok beszélni. Ők nagyon, de nagyon sokat érdemelnek!
Szóval régi barátok...
Az "igazi" barátnak az egyik fő jellemzője, hogy nem számít az, mikor beszéltetek utoljára. Mert nem a napi kontaktusban van a lényeg, hanem abban, hogyha mondjuk elmesélsz neki egy élményt, és az teljesen mindegy, hogy pozitív, vagy negatív, ő akkor is megért, mert tudja, hogy mi lakozik a Te lelkedben!!! Megértés, támogatás, mögötted állás, egyáltalán, tudod azt, hogy mindig számíthatsz rá! ÉS!!! NEM AD TANÁCSOT FELELŐTLENŰŰŰL!!! Talán ezt ad a legritkábban, de majd erről is az "igaz barátok" fejezet ben...
Hogyan is lesz egy barát "régi barát"? Hát úgy, hogy az élet olyant produkál, amitől egy nagyon jó darabig nem látod, nem beszélsz vele, úgy igazán kimarad az életed egy szakaszábol. És itt a lényeg, hogy amikor ismét beszéltek, akkor csak úgy jön a sok mesélni való, és hogy -de tényleg?, - milyen rég nem is beszéltünk már?. Na, ez a "régi barát"! :-)
És ő nem haragszik rád, hanem érdeklődik! És ő tudja, hogy nem kell az eltelt időért -amikor nem beszéltetek- senkit sem felelőssé tenni! És ő ekkor ugyanolyan jó barát,mint azelött volt! Szóval értitek... hiszen minden ember amikor egyedül és társ nélkül éli az életét, sokkal nyitottab a barátkozásra, a barátokra. Több időt töltenek együtt. Aztán belépsz egy kapcsolatba, és TERMÉSZETESEN a TÁRSADDAL vagy a legtöbbet. Így az igazi barátokra sokkal kevesebb idő jut. Sajnos ez is természetes, ezt el kell fogadnunk! Aztán lehet, hogy nem egy kapcsolat, hanem egy nagyobb távolság az, ami elválaszt a barátodtól...
Nos, velem most pont egy ilyen történt! És a mai téma éppen ennek apropóján került a billentyűkre.
Van egy barátom (ő nőnemű, és nem véletlenül írom barátnak, és nem barátnőnek.), akit talán tíz évvel ezelött ismertem meg. Akkor úgy éreztem, hogy neki kell egy olyan ember aki az élet útvesztőjében ad egy kis térképet, útbaigazítást. Remélem ő is úgy gondolja, hogy én a számára valami ilyesmi lehettem. :-) Bármi bánata volt, nekem elmondta. Ha öröme volt azt is elmondta. És nem gyakran találkoztunk, mert ő már akkor is járta a világot erre-arra. Akkoriban azt hiszem, hogy én voltam az, aki adott neki dolgokat. Gonodolatokat, válaszokat, helyes utat, miegymást. Amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy bolygónk másik feléről is felhívott egy nagyon fontos döntése elött, és a véleményemet kérte!!! Aztán eltünt az életemből... kb. öt éve, hogy nem beszéltem vele, nem tudtam, hogy mi történik vele... persze sokszor eszembe jutott, hogy remélem jól van, és ilyenek, de a távolság sajnos nagy úr. Aztán úgy hozta az élet, hogy én ismét "nyitottabb lehettem" a barátok felé, és nyitottam a technika vívmányai felé is... (valahol milyen szomorú, hogy most 2009-ben, 39 évesen szereztem meg életem első saját számítógépét!) Skyp, MSN, és társai, de ezeket igazán még most is csak tanulom. :-) Szóval össze akadtam ezzel a barátommal a Skyp-on! Ő most is messze van, de a technika közel hozta... És a lényeg a lényegben, hogy a beszélgetéseink ott folytatódtak ahol akkor abba maradtak. Ugyanolyan nyitott felém, és ez oda-vissza igaz! Mint ha nem telt volna el, az utolsó beszélgetés óta több mint ŐT ÉV! :-))) Döbbenet! Egy dolog azonban megváltozott! Ő felnött, és most már ő segít nekem, illetve és inkább most már Ő is tud segíteni nekem az élet megfelytésében, tükör tartásban + ilyenek :-)
Nahhhh... Hát ilyen egy "régi BARÁT", és ebből nekem van több is! Yuhéyyyyy :-))
Tudjátok mit? Csatolok ide is egy videot! :-)
Utolsó kommentek