Ez jóóóó... Írom, hogy folyt., vagyis folytatás.. aztán még el sem kezdtem, csak a témát dobtam fel! hahhh... :)) Mondjuk, könnyű a dolgom, mert mostanában csak ilyenek történtek velem. Deee.. az is lehet, hogy csak ennyi jut nekem az örömökből? :) Ez a tipikus félig tele, vagy félig üres eset! Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ezekből én rengeteg élményt, energiát merítehetek!!!
Pl.: Tegnap felhívott a hmmm... miként is fogalmazzak? Az egyik majdnem sógorom! Szeretem és kedvelem őt, mert Ő az igazi "emberek" kategórába tartozik. És nem tudatosan, ami azt jelenti nálam, hogy Ő még magában nem fogalmazta meg olyan kategórikusan ezeket az "angyalok és emberek" témakört, mint én. Ő nem tudja (szerintem) magáról, hogy mennyire jó ember, és talán nem foglalkozik annyit a rosszakkal sem (pedig bíró lesz, ha felnő!).
Beszélgettünk arról, hogy ki és miként van, és a család... egy korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy mennyire nehéz, amikor szakítassz a korábbi kapcsolatoddal, hogy nem csak azt az egy embert veszíted el aki melletted volt, hanem annak családját is. És, hogy számomra mennyire hiányoznak az ahhoz a családhoz tartozó gyerekek is. Nos, a mostani beszélgetésünk allatt arra is fényderült, hogy nekik, a gyerekeknek is hiányzom én! Számomra ez a kis beszélgetés, kis dolog volt, de nagyon Nagy örömöt okozott!!! :-)) ... és egy kicsit meg is viselt... de ez az élet már csak ilyen... legalábbis a magunkfalyta "embereknek"!
Nem vagyok ma jó formában, pedig annyi emberrel találkoztam... mindegy, megint csa azt mondom, hogy folyt. köv. :-))
Utolsó kommentek