Miki vagyok...
Már 40 éves... Bár az életet még mindig gyerek fejjel figyelem, és néha nagyon rácsodálkozom.
Az életem hegymászás, de a kilátás csodálatos! :-)
Az a fajta ember volnék és maradok, aki nem felejtette el a hitét a jóban!
És talán soha nem is fogja..
Ha ide tévedtetek, az írásaimhoz, akkor talán ti hasonlóan gondolkodtok, ezért kitárom felétek gondolataimat,és néha még a pillanatnyi érzéseimet is.
Olvassátok, és ha úgy gondoljátok, akkor véleményezzétek, abból én is épülhetek... tovább. :-))
Nem adom fel!
"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLETEM!!!! És még most is ÉLEK! !!Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ!!!! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon".
zuzmó:
Friderika gyönyörűen énekel! Kár, hogy elvonult a világi zenéléstől :((, ezzel a hanggal még nagy... (2010.06.03. 13:24)2010. júni. 02. Mit találtam.. ?
zuzmó:
Látod-látod, nagy szellemek ha találkoznak...:))
Csak pár napja találtam rá a blogodra, még nem ol... (2010.06.03. 13:12)2010. máj. 29. Múlt és jelen.
Nem adom fel!:
@zuzmó: Hmmm... hát olvasod? : ))
Nagy-nagy változások? Mindig történik valami... ez igaz az elmúl... (2010.06.02. 20:43)2010. máj. 29. Múlt és jelen.
Mivel az élet most úgy hozta, hogy a sok teendőm mellettem, még több szabadidőm maradt… így járom a szűkebb világot, érdekes módon EMBEREKBE botlom, és valahogy, és érdekes módon mindig valahogy szóba elegyedünk (milyen hülye egy szó!).
Rengeteg sorssal ismerkedem meg… nagyon érdekesek. A beszélgetések végén mindig úgy érzem, hogy adhattam a másiknak, és mindez mellett persze én is kapok fontos információkat, visszajelzéseket. Ezek most nagyon kellenek. De az is lehet, hogy mindig, minden élethelyzetben kellenének. Sőt, most már biztos is vagyok benne! : )
Egy ilyen beszélgetés mostanában soha nem tartott 2óránál rövidebb ideig! Azzal a tudattal köszönök el minden esetben, hogy tudom, kivagyok, és merre vezet az utam… aztán eltelik egy kis idő, és ismét keresem, hogy ki is vagyok! Értitek ezt?? Hiszen tudom, és mégsem??
Utolsó kommentek