Egy pár szó titkos magamról :-)

Miki vagyok... Már 40 éves... Bár az életet még mindig gyerek fejjel figyelem, és néha nagyon rácsodálkozom. Az életem hegymászás, de a kilátás csodálatos! :-) Az a fajta ember volnék és maradok, aki nem felejtette el a hitét a jóban! És talán soha nem is fogja.. Ha ide tévedtetek, az írásaimhoz, akkor talán ti hasonlóan gondolkodtok, ezért kitárom felétek gondolataimat,és néha még a pillanatnyi érzéseimet is. Olvassátok, és ha úgy gondoljátok, akkor véleményezzétek, abból én is épülhetek... tovább. :-))

Nem adom fel!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLETEM!!!! És még most is ÉLEK! !!Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ!!!! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon".

Utolsó kommentek

2010. máj. 19. ..megemeltek az angyalok! : )

2010.05.19. 19:50 | Nem adom fel! | Szólj hozzá!

Egy idézet:
„A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra. „
 
Ma végre nem mentem dolgozni. Asszem, hogy mostanában egy kicsit túlzásba vittem a dolgot, mert ugye a számlák nem várnak.
Pakolgattam és rendezgettem a dolgaimat, és eközben megtaláltam az egyik legkedvencebb CD-met, amit már ezer éve nem hallottam. Nem mellesleg jegyezném meg, hogy a blogom címét erről a lemezről vettem „kölcsön”! : )
Nem, nem titok, Presser Gábor: Angyalok és emberek című remekművéről beszélek. (Dehogy beszélek, írok!)

A harmadik szám volt az, aminél minden kiesett a kezemből, mert elkapott egy érzés… Gyermekkoromban sokkal többet álmodtam, mint mostanában. És a kedvenc álmom az volt mindig, amikor ha csak egy picit is, de lebeghettem, repülhettem. Ez után az álom után szinte kivétel nélkül napos reggelre ébredtem! : )

Nos, ez az érzés kapott el most is a zene hallgatása közben. Éreztetek ti már így? : )
 
Íme a dal szövege:
 
Presser Gábor: Megemeltek az angyalok.
Reggel van, tavasz van, gyönyörű hűvös van, nyüzsögnek a madarak,
csak hallom, nem látom, nem is kell.
Becsukom a szemem: azt hiszem, máshol vagyok s gondolkodom: Vajon hol vagyok?
S akkor csöngetnek - 2 hosszút és 9 rövidet...
Megyek, kérdem: ki az?
Hangok, nevetés. -Mi vagyunk. -Ki az a mi?
-Hát eljöttünk, eljöttünk...eljöttek az angyalok. -Micsoda?
Hát kinyitok. Nézem: ők azok! Tényleg eljöttek az angyalok!
Hm, na mondom, szép - akkor én most meghalok?
Egy frászt, mondja a legszebb és zavarában a szájához kapott...
S a másik, aki szintén szép volt, igazán édesen vihogott:
Csak eljöttünk, meg akarunk ismerni, mert írtad rólunk azt a dallamot,
és arra gondoltunk, hogy megkérünk, adnál-e kölcsön
becsületszóra 1 kottát, vagy 1 másolatot?
Nektek mindent. Valahol ott van a zongora alatt...
Vigyétek örökbe! S kérdik, mit kérsz cserébe? Mit szeretnél...?
Én?... egy kicsikét szállni...
És összekapaszkodtunk és hopp csusszantunk a levegőben...
Csak egy kicsit, nem nagyot.
S aztán kizsivajogtak és kitolakodtak és sutty: elhúztak az angyalok.

Ha kérded, hogy hogy' vagyok, én azt mondom, jól vagyok.
Tényleg, most jól vagyok: Megemeltek az angyalok...

 

Sajnos a zenét csak ebben a formában találtam meg azon az ominózus „fájlmegosztóportálon”.. 

A bejegyzés trackback címe:

https://angyalokesemberek.blog.hu/api/trackback/id/tr342016272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása