Egy pár szó titkos magamról :-)

Miki vagyok... Már 40 éves... Bár az életet még mindig gyerek fejjel figyelem, és néha nagyon rácsodálkozom. Az életem hegymászás, de a kilátás csodálatos! :-) Az a fajta ember volnék és maradok, aki nem felejtette el a hitét a jóban! És talán soha nem is fogja.. Ha ide tévedtetek, az írásaimhoz, akkor talán ti hasonlóan gondolkodtok, ezért kitárom felétek gondolataimat,és néha még a pillanatnyi érzéseimet is. Olvassátok, és ha úgy gondoljátok, akkor véleményezzétek, abból én is épülhetek... tovább. :-))

Nem adom fel!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLETEM!!!! És még most is ÉLEK! !!Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ!!!! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon".

Utolsó kommentek

2010. jan. 05. vagy már 06. Hangulatjelentés!

2010.01.06. 00:25 | Nem adom fel! | 2 komment

 

Megint jót beszélgettünk Petikém! Azt szeretem benned, hogy Nálad tisztább tükörbe még sohasem nézhettem!
És ez a tükör nagyon fontos számomra, hogy mindig tudjam, mennyire jól szedegetem a lépteimet… : ))
 
Ezek járnak a fejemben, miközben hazafelé „száguldozok”… imádom a hóesést, imádok szakadó hóban autózni. Ilyenkor olyan csendes és nyugodt minden! (Valószínűleg a hó nagyon jó hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik!)
De ami a legfontosabb, hogy számomra a tisztaságot is jelenti! Minden érintetlen, és az utat én magam törhetem benne előre… hiszen még egy nyom sincs előttem. Az is igaz, hogy ha ilyen tempóban esik, akkor a nyomom sem marad meg utánam! : )) Sebaj, azért egy páran majd csak-csak emlékeznek rám 100 év múlva is. Vagy túl optimista lennék? : ))
Egy biztos… ezt a mai hóesést, mint jelképet fogom fel! Végre 2010, egy tiszta lap, tele reménnyel… MIT REMÉNNYEL, LEHETŐSÉGEL! És az a szép, hogy ez mind igaz! : ))
 
A hangulatom ennek ellenére azért picit ingadozó, mert amikor már látod, hogy az utad emelkedni kezd, akkor hirtelen akarsz a dombtetőre érni. Csakhogy az életben nincsenek síliftek, mindenért meg kell küzdeni keményen… és ez így van rendjén! (szerintem!)
Persze abban is biztos vagyok, hogy útközben azért bele-bele akadok néhány meredélybe is, de ez most nem kell, hogy aggasszon…
 
Tudjátok, mit tennék legszívesebben? Angyalt rajzolnék a hóba, szaladnék és meghempergőznék benne. Most nem számítana, hogy mennyire hideg és tolakodó tud lenni, amikor beférkőznek az apró pelyhek a kabátod és a nadrágod apró résein!!!
Asszem idén mindenképpen síelek, ha csak egy napot is… akkor is!!!
 
Jól összekeverte a gondolataimat, és mondandómat ez a fehér szépség! : ))
 
Beszéljenek helyettem most inkább a dalok!
 
Íme:
 
 

 

 

Sajnos nincs még teljes dalszszöveg, ezért csak kiragadok egy részletet... a kocsiban hazáig "dübörög a blues"!!! : ))

Ím, hát:

„Valahova messze
Valahova vigyél el
Ne kelljen mindennap
Vinni a keresztfát”
 
 
„Hosszú az út
Hosszú az út
Az idő végtelen
Míg egy csillag fénye hozzád elér!”

A bejegyzés trackback címe:

https://angyalokesemberek.blog.hu/api/trackback/id/tr751650544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vicuska30 2010.03.15. 06:03:11

Olvasgatok- közben csodás érzések és gondolatok törnek rám!
Köszönöm, hogy itt lehetek!

Nem adom fel! 2010.03.15. 08:41:16

@Vicuska30:
Én köszönöm!!!
...mert mind azt, amit ide leírok, megírhatnám csak magamnak... mondjuk egy szép bőborítású naplóba is.
E helyett én itt írok, hogy mások is elolvassák, véleményezzék, tegyenek hozzá vagy vegyenek el belőle bármit, csak tudjam, hogy a gondolataim helyesek vagy sem!? Hogy van e még olyan ember aki hasonlóan gondolkodik mint én?
Szóval célja van, hogy ide írok, és amikor látom, hogy más is olvassa, esetleg véleményezi... Akkor tudom, hogy jól tettem... és ugye én is ezért az érzésért teszem! :)
Úgyhogy... ém kérek elnézést, DE én köszönöm! :))
süti beállítások módosítása